A Jakab-hegyi vár valamikor gazdag földesúré volt, aki rengeteg aranyat, ezüstöt harácsolt össze. Egyszer váratlanul háború tört ki. A földesúr nem tudta, hova rejthetné el kincseit. Alattvalóival hatalmas pincét ásatott a kolostor temploma alá. Oda rejtett egy nagy kád aranyat és egy nagy kád ezüstöt. Az arannyal töltött kádon egy kakas ül, az ezüsttel töltött kádat pedig sárkány őrzi. A kakas is, meg a sárkány is elátkozott király, akiknek az a büntetésük, hogy vigyázzanak a kincsekre. Élő ember még nem is jutott hozzájuk, pedig már sokan megpróbálták.
Jakab-hegyi népmonda: A hegy tetején egy vár állott, amelyben egy gazdag király lakott. Amikor menekülnie kellett, a pincében hagyta kincseit, egy kakas és egy sárkány őrzi azokat.
Mecsek lexikon:Jakab-hegy (Nyugati-Mecsek, 602 m): Pécs közelében emelkedik a Nyugati-Mecsek legmagasabb csúcsa. A hegy meredek déli oldalát jellegzetes színű, vörös permi homokkő alkotja, amelyből a víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált: a Babás-szerköveket és a Zsongor-követ, melyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. A mediterrán hangulatú sziklás, erdős magaslatot különleges növénytársulások és változatos állatvilág gazdagítja. A Jakab-hegy és környéke a Mecsek természetvédelmileg és kultúrtörténetileg egyik legértékesebb vidéke.
Jakab-hegyi földsánc (Nyugati-Mecsek): A hegy platóján a késő bronzkorban az urnamezős kultúra népe létesített telepet. Ennek helyén épült fel a kora vaskorban a Kárpát-medence legnagyobb földvára. Ma is láthatók a 4-6 m magas, kőből és földből összehordott sáncok. A nagy sánc területe kb. 550 x 800 méter, délnyugati részéhez kapcsolódik a kisebbik, 500 x 250 méteres területű. A Jakab-hegyi telep a Dél-Dunántúl legfontosabb hatalmi központja lehetett, a korai vaskori fémművesség és a kereskedelem központja. Lakói a kora vaskori Hallstatti kultúra népe volt, ők emelték a földvár hatalmas sáncait Kr.e. 750 körül. Ők tekinthetők a későbbi pannon és illír népesség ősének. Később Kr.e. 350 körül a kelták foglalták el a fennsíkot és megerősítették a sáncokat. (Avarok nem éltek itt.)
Jakab-hegyi halomsírok (Nyugati-Mecsek): A fennsík észak-nyugati részén található sírmező, a földsánc által védett nép temetkezési helye. Ez kb. 300 halomból áll. A halottakat elégették. A halotti máglya helyén ásták meg a sekély sírgödröt, ebbe helyezték el az urnát és ételt-italt tartalmazó edényeket. Kb. 30 halmot tártak fel. Találtak bronz, vas és arany ékszereket, fegyvereket, lószerszámokat és egyéb használati tárgyakat. Az itt talált vaskések a Kárpát-medence legkorábbi vastárgyai. A sírok felett kőből készült sírkamra vagy kőpakolás volt és kőgyűrű vette körül. Az eddig feltárt halmok a katonai arisztokrácia temetkezései lehetnek.
Jakab-hegyi pálos kolostor (Nyugati-mecsek): A Jakab-hegyen az Árpád-korban volt egy falu. Ennek félköríves szentélyű, nyugati karzattal ellátott templomát és templom körüli temetőjét feltárták a régészek. E templom Szent Jakab titulusáról nyerhette a hegy a nevét. 1225-ben Bertalan pécsi püspök itt gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket és kolostort épített számukra. 1250-ben Boldog Özséb egyesítette a pilisi remeték Szent Kereszt kolostorát és a Jakab-hegyi kolostort és megalapította az egyetlen magyar szerzetesrendet, a pálosokat. 1334-ben a pálosok a rablók zaklatásai miatt kénytelenek voltak elhagyni házukat és a hegy lábához, Patacsra költöztek. Hamarosan azonban visszaköltöztek a hegyre. 1543-ban a szerzetesek a törökök elől menekülve hagyták el rendházukat, amely a következő két évszázadban elhagyatottan romosodott. 1736-ban Fonyó Sándor nagyprépost rendbe hozatta a templomot. és egy jelentős, emeletes kolostort építtetett világi remeték számára. A terület közepén egy magas gáttal övezett, feltehetően középkori, vagy akár őskori eredetű mesterséges tó helyezkedik el. Amikor II. József 1780-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, a Jakab-hegyi házat is elhagyták az ott élők. A terület teljesen lakatlanná vált, a falak egy részét elhordták, és a maradékok pedig lassan leomlottak. A régészeti feltárások és az első romkonzerválási munkák 1976-ban indultak meg, de hamarosan megszakadtak. 2006-2007-ben újabb hitelesítő ásatásra és romkonzerválásra került sor
Jakab-hegyi erdészház (Nyugati-Mecsek): Az 1800-as évek végén, a kolostorromok közelében egy erdészház állt, ahol a kirándulók ételt-italt vásárolhattak. Ezt a szolgáltatást 1929-ben beszüntették. A II. világháborúban a házat lerombolták.
