Élt a Jakab-hegy aljában, a régi Cserkúton két gazdag család. Ezek mindig és mindenben versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét helyen elzavarták, bántalmazták, aki ekkor megátkozta őket: "Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni". Mindkét családnak volt egy-egy lánya. A lányok egyszerre mentek férjhez. Az egyik ház násznépe azonban ezúttal megelőzte a másikat, mert előbb ért föl a pálosok Jakab-hegyi kolostorába. Ezek már jöttek visszafelé az esküvőről, amikor a másikak még csak fölfelé tartottak. Éppen ott találkoztak, ahol a szakadékok fölött a legkeskenyebb volt az út. Egyik sem akart kitérni a másik elől. A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg: inkább váljunk kővé, de ki nem térünk! Ebben a pillanatban beteljesedett a koldus átka, s az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Ma is ott láthatók Kővágószőlős felett, a Jakab-hegy oldalában egy sorban.
Babásszerkövek legendája: legmagasabb sziklájának tetején egy bemélyedés van. A szájhagyomány szerint a törökök az elrabolt magyar fiúkat felállították erre a magas sziklára és több napig ott hagyták őket. Ha kibírták, jó janicsár lett belőlük. (Lebedy János történész szerint ez a kegyetlenség inkább a korábbi korokra jellemző, valamely őskori nép férfivá avatási próbája lehetett.) A Babásszerkövek szikláinak lyukaiban valamikor a pogányok az elhunyt családtagjaikról készült szobrokat helyezték.
Mecsek lexikon: Babás-szerkövek (Nyugati-Mecsek): Kővágószőlős fölött, a Jakab-hegy déli oldalán található, érdekes vörös homokkő képződmények (összecementálódott kovasavas kavicsrétegek). Kialakulásukhoz monda fűződik. Régen a Jakab-hegyen lakók szerszámköveknek használták ezt a kőzetet, innen a szerkő elnevezés. A K▲, K+ és P▲ jelzés halad erre.
