A Kálmán király bosszúja elől Bizánc felé menekülő Álmos herceg a pécsváradi kolostorban rejtette el a szintén megvakított fiát, Bélát. A kolostor falánál állott egy szép gesztenyefa. Ez alatt órák hosszat is elüldögélt a vak herceg, mert nem vehetett részt a többi nemes ifjúval a lovagi tornákban. Jó időben kivezettette magát a várból a mintegy három mérföldre levő forráshoz, amelyet azóta is Béla kútjának nevez a nép. A király gesztenyefája is kiállotta a történelem viharait. Hatalmas vastag fa lett belőle, de aztán kikezdte az idő, és egy szélvihar kidöntötte.
