A pécsváradi vár alatt van egy kápolna, altemplom. Utolsó maradványa ez az ezer évvel ezelőtt épült bencés apátsági templomnak. Ehhez az altemplomhoz vezető folyosó végén volt egy vasajtó. Innen indult az az alagút, amely a Zengő tetején levő Bagoly-várban ért véget. Az alagút sok embernek nyújtott menedéket ezer esztendő alatt. Legutoljára 1849-ben rejtőztek benne emberek: a szabadságharc öt honvédtisztje itt keresett menedéket a császár kopói elől. A falu lakói is tudtak róluk, de annyira egy szívvel utálták a zsarnokokat, hogy nem akadt ember, aki elárulta volna a rejtőzködőket.
Mecsek lexikon: Pécsvárad (Keleti-Mecsek, 259 m): nagy múltú kisváros a Zengő lábánál. Géza fejedelem udvarházából 998-ban Szent István bencés apátságot alapított. 42 falut és 1136 szolgálónépet rendelve hozzá. Első apátja Asztrik volt. A Szent Benedek monostor szerzetesei fontos szerepet töltöttek be a középkorban: térítettek, oktattak, gyógyítottak, okleveleket készítettek. A megvakított Béla herceget 1125-től három évig itt rejtegették. Ma is látható a Szent István korából való kápolna, freskómaradványokkal. A monostort többször átépítették. A vártorony az 1490-es években épült. A szerzetesek a török közeledtére elhagyták az épületet. A 18. században Zinzerdorf Fülöp apát barokk stílusban helyreállította az épületet. 1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a monostori birtokokat és úgy rendelte. hogy bevételei a budai egyetem fenntartását szolgálják. Ma a várban múzeum és az István Király Szálloda működik. Látnivalói még: a temetőben lévő 12. századbeli kápolna, az 1767-ben épült barokk plébánia templom, romantikus stílusú városháza, és több múzeum. A városból indul a K+, P+, S, Z+ jelzés.