A szentkúton kívül, a falunak még két híres kútja volt: Szokás volt, hogy a lakodalom után éjfélkor a fiatal pár 30 tagú zenekar kíséretével a Községi-kúthoz ment, és itt a mennyasszony megmosdatta a férjét. A másik a Pöszér-kút. A gyerekeknek azt mondták, hogy innen jönnek ki a csecsemők, a bábaasszony innen húzza ki őket. Aki belenéz, gyermeke fog születni.
Mecsek lexikon: Magyaregregyi Szentkút (Keleti-Mecsek) Története úgy kezdődött, hogy az 1800-as évek közepén egy vak kislány megmosta a szemét a Torma-völgyi forrás vízében, és újra látott. A hír gyorsan elterjedt és sokan jöttek ide, főleg a szembajosok kerestek itt gyógyulást. 1857-ben Girk püspök már jegyzőkönyvet vetetett fel az itt történt csodás imameghallgatásokról. Előbb egy kis fakápolna épült fel, majd ezt egy kőből épült követte. Kedvelt búcsújáróhellyé vált. A mai kegytemplom 1948-ban lett kész, oltárán ott áll a fehér ruhás egregyi Kisboldogasszony. arcán kedves mosollyal, széttárt karokkal.
Magyaregregy (Keleti-Mecsek, 210 m): a Keleti-Mecsek északnyugati szélén fekvő község, a zobákpuszta-szászvári országút mellett. A falu elnevezése az egyik vélemény szerint az égerfa régebbi alakjából „gy” képzővel alakult. A másik névfejtés szerint viszont Egregy az államalapítás korának egyik történeti alakja volt. A középkorban a falu részben a pécsi püspökségé, részben nemesi családok birtoka. A török időkben is lakott volt, mindig többségben magyarok lakták. Magyaregregy külterületén 18 középkori elpusztult faluról tudunk. Lakói mezőgazdaságból, favágásból, majd bányászatból éltek. Lakóinak száma 752. Érdemes megnézni az Arnold-házat, amelyben eredeti helyén és állapotában tekinthető meg az 1930-as évekből származó mészárszék és konyha, valamint helytörténeti kiállítás. Búcsújáró hely a Magyaregregyi Szentkút. Közelében van a Máré-vár. A P+ jelzés a falun megy át.
