A Sín-gödör bejáratával szemben, a Zobák - magyaregregyi műút nyugati felén hatalmas sziklatömb áll. Régi neve Sátor-kő. A monda szerint a XVIII. sz.-i rácdúlás idején a Sátor-kőnél a falusiak lesben állva kövekkel agyondobálták a fosztogatni akarókat. Azért nevezték Sátor-kőnek, mert egy szobának berendezett nagy üreg volt a belsejében, amelyben a Pécs környéki Hatos betyár tanyázott. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében e szikla tetejéről figyelte Gábor pap és Bornemissza Gergely a török szultán seregének elvonulását.
Egy másik néphit szerint ez a szellemek tanyája volt, akik a barlang mélyén aranyat kalapáltak. Éjszaka dolgoztak és a faluba is belehallatszott a félelmetes csattogás. A szellemeket betyárok váltották fel, akik a közelben dolgozó vagy arra tévedt leányokat elrabolták, összeházasodtak velük. Ivadékaikból népesedett be Magyaregregy.
Mecsek lexikon: Barna-kő (Keleti-Mecsek): a Sín-gödör bejáratával szemben, a zobák"magyaregregyi műút nyugati felén álló sziklatömb. A Z jelzésen közelíthető meg. Innen indul a PO jelzés a Sín-gödör felé.Mecsek lexikon: Sín-gödör (Keleti-Mecsek): a Zobákpusztát Bonyháddal összekötő műútról, a 13,4 kilométerkőnél keleti irányba induló völgy, a Szerecsen-hegy déli oldalán. A PO jelzés vezet rajta végig, a Z+ csak keresztezi. A patak mellett, néhol meredek oldalban vezető út csodálatos. Felső végén találjuk a Szederindás-kutat.
