Bodó bástya
Földsánc Kővágótöttös határában. A Bodó családnak volt itt pincéje. Állítólag kincsek vannak a halmok alatt. Sokan úgy vélik, hogy régi temetkezési hely, mert kővel kirakott sírokra bukkantak. Két halom még bontatlan, a többit megásták.
Döröm-cser
Kővágótöttös terméskőből épült templomának romjai ma is láthatók. A helyi lakosság szerint a szigetvári vár kincseit az ostrom előtt itt rejtették el. Félelmetes helynek tartják, mert a szellemek a pincében dörömbölnek.
Farkas-kereszt
A Hosszúhetény határában álló keresztről a monda azt tartja, hogy egyszer farkasok ellen menekülőknek nyújtott menedéket.
Fias-tölgyfa
Az 1848-as szabadságharc idején Zengővárkony lakossága ide menekült a betörő rácok elől. Az egyik asszony itt szült gyermeket.í/font>
Füstös-lik
Barlangszerű bejárata van. Kb. 600 méterre vezet a hegy gyomrába. Mellette rókalyukak is vannak. A gyerekek itt füstölték ki a rókákat. Közelében erdő van fekete agyagfölddel.
Husztót elnevezésének mondája
A hajdani husztótiak között élt egy legenda, amely a névértelmezést bizonyítja. A legenda szerint itt járt Mátyás király és kocsija elsüllyedt a sárban. A segédkezők közül az egyik embernek azt mondta, hogy húzd, a másiknak, meg azt, hogy tódd. Ezért lett a falu neve Husztót.
Ihar-forrás
A szájhagyomány azt tartja, ha a zengővárkonyi Ihar-kút bőven adja vizét, akkor szűk esztendő lesz.
Kakasvár
A Liget templomától délre, a Rózsafa utcában. A török idők alatt a falunak itt erődítménye, földvára volt. Ez a falu legmagasabb pontja. A hagyomány szerint itt kezdenek először kukorékolni a kakasok.
Karácsony-tó
Petőczpusztától dél-nyugatra a völgy kezdeténél az erdőben van egy kis tó. A néphagyomány azt tartotta, hogy a tó vize télen sem fagy be, és annak a lánynak, aki férjhez akar menni, karácsony éjjelén meg kell fürödnie benne.
Kékesd nevének eredete
Az első írásos emlék 1290-ből származik, eredeti jelentése kék patakot jelent. Tótkékesd és Kékősdként is említik. A pécsváradi apátság, majd a pécsi püspökség birtoka volt. Első templomát a hagyomány szerint a Mohács felé menő törökök rombolták porig. A település a hódoltság kora után ismét visszatért pécsváradi birtoknak. A faluban végzett régészeti kutatások alkalmával egyrészt római leletekre bukkantak. Találtak avar kori emlékeket, továbbá a középkorból származó tárgyakat is.
Kincses diófa
A zengővárkonyiak dolgoztak a földjükön. Egyszer egy törököt láttak térképpel a kezében. A két gesztenyefa körül nézelődött, keresgélt valamit. Másnap, mikor ismét kimentek, egy gödröt találtak ott, melyből valami bogrács félét vihetett el a török. Bizonyára kincs volt benne. A gödörbe diófát ültettek, de az hatvan év alatt sem tudott megnőni, csak senyved azóta is.
Salamon-kút
A zengővárkonyi forrásról azt tartják, hogy száraz esztendőben kellemes, tiszta, jóízű hideg vízzel bővelkedik, de nedves esztendőben egészen kiapad.
Sárkány-gödör
Liget település belterületétől délnyugatra van a Sárkány-gödör. A néphagyomány szerint itt sárkány tanyázott. Amikor kirepült innen, nagy vihar támadt, és a víz elöntötte a vidéket.
Sós-tó-gödör
A Pölöskei-tó déli oldalának közelében lévő gödör. Kis tó van benne, amit bekerítettek. Régebben sót találtak a vízben, ezért 1940-ben szerették volna a helyet feltárni, de a munkálatokat abbahagyták.
Tőke-kút (Tőke-forrás)
A barátúri határban régebben itt szőlő volt. Régen egy nagy átmérőjű nyárfa állott a helyén. Ez lehetett a Weidebaumm. Ennek levágott törzsét kivájták, és ezzel óvták a forrásmedencét. A fának már nyomai sincsenek, a forrás ma már csak egy gyér vízkifolyású dagonya
