Bejelentés



Mecseki népmondák
Legendák a Délvidékről

MENÜ








PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ LEGENDÁJA


Úgy tartja a régi hagyomány, hogy Szent László király egykor Baranya megye vidékén időzve a mai Szent László falu helyére is elvetődött, és itt heves zivatar érvén el, hogy ez ellen magát megvédhesse a sziklák közt lévő barlangba húzódott, s az esemény emlékére később ott egy kápolnát építtetett, amelyet aztán Szent László kápolnának neveztek el. 1721-ben a vizita megemlíti, hogy a hegyek között Szent László templomának romjai nagy kőhalmazban fekszenek, mely mellett egy fakunyhóban egy remete él. Évenként Szent László napján az összegyűlő nép részére misét tartanak. A remete által összegyűjtött adományokból 1725-ben Nesselvel pécsi püspök óhajára, templom épült. Szentlászló 1767 körül népesült be, németajkúakkal. Esterházy László püspök 1797-ben a kápolna mellett templomot és hozzá püspöki nyaralót építtetett, "mely e vad bérceket még ékesíti".
Mecsek lexikon: Püspökszentlászló (Keleti-Mecsek, 360 m): Hosszúhe­­tény­­hez tartozó, attól mintegy 3-4 km-re északra fekvő kis község, a Zengő északnyugati tövében, festői környezetben. Nevének eredetét a néphagyomány Szent László királyhoz köti. A király bölényvadászat közben nagy vihar elől itt talált menedéket. Hálából kápolnát építtetett, mellé falu települt. A török időkben elnéptelenedett, a 18. század elején németek telepítették újra. Ma üdül­­őfalu, hétvégi házakkal, vendégházakkal. Gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé tette. Itt üzemel a Bazsarózsa kul­cso­s­ház és a jezsuita alapítású Ifjúsági Életrendezés Háza. Látnivalói: a volt püspöki nyaraló (ma egyházi továbbképző központ), az arborétum, a Mária kápolna, a Ferenc kápolna és a Szent László szobor, amelyet Csukás Zoltán pécsi bádogosmester rézlemezekből alkotott 1903-ban. Mondás szerint a faluban csak egyik oldalán sütik a palacsintát, (mert az utcájának csak az egyik oldalán vannak házak). A K■, S, Z■ jelzés vezet erre. Püspökszentlászlói arboré­tum (Keleti-Mecsek): a püs­­pök­szentlászlói kastély park­ja, amelyben Hetyey Sámuel püs­pök 1898-ban arborétumot hozott létre hat holdas terü­leten. Zengő északi lejtőjéhez simuló kis völgy párás levegője kedvez a kb. 25 fajta fenyő és 80 fajta egyéb növény fejlődésének. Az arborétum bejelentéssel láto­gat­ható. Püspökszentlászlói kápolna és püspöki kastély (Keleti-Mecsek): A német betelepedés után a régi kápolna már csak rom volt, a ferencesek 1725-ben helyreállították. 1797-ben Ester­házy Pál László pécsi püspök át­épít­tette a kis templomot, (zsindely kupolával és Szent Lászlót ábrázoló oltárképpel), és mellé egy klasszicizáló, késő barokk kastélyt is emel­te­tett. Hetyey Sámuel püspök 1898-ban restauráltatta az épületet és arborétumot telepített a kertjében. Utóda, gróf Zichy Gyula püspök tataroztatta az épület­együttest, és mesterséges tóval és szökőkúttal gazdagította a kertet. Rövid ideig itt volt házi őrizetben Mindszenty József bíboros hercegprímás. Ma egy­házi továbbképző köz­pont­ként működik.










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!