Bejelentés



Mecseki népmondák
Legendák a Délvidékről

MENÜ










MÁRÉ VÁR


Máré-vár I.: Magyaregregytől délre, a Máré-várban lakott Máré vitéz ifjú szép feleségével. A közeli Miklós-várban, Szentlászlón innen pedig testvére, a nőtlen Miklós vitéz. Márét a király hadba szólította. Elbúcsúzott feleségétől, akit arra kért, hogy várjon rá hűségesen. Múltak az évek, s Máré nem jött haza. Felesége már elsiratta, halottnak hitte, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban járt át a bánatos asszonyhoz. Máré-vár asszonya már nem törődött urának tett ígéretével. Addig-addig, míg az asszonynak és Miklósnak szép lányuk született. A kis­lányból már majdnem nagylány lett, mikor Máré mégis haza­térhetett. Megtudta, hogy felesége hűtlen lett hozzá. Mindkét várat megostromolta, ágyúval halomra lövette. Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt. Lányuk életben maradt, de az anyja megátkozta. Az átokkal sújtott leány a hegy megköze­líthetetlen barlangjában rejtőzik és várja szabadulását. Minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi pa­takban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát. Eddig még nem akadt ilyen vadász. Az elvarázsolt leányt tovább őrzi az ott álló há­rom kőkatona.
Máré-vár II.: Egregy és Szentlászló között réges-régen két vár állott, az egyik Márévár volt a másikat pedig Miklósvárnak nevezték a vár urainak neve után. Mindketten igen gazdagok voltak, s a király kedvelt vitézei. Egy napon a király háborúba hívta katonáit. Máré vitéz azonnal indult is, elbúcsúzva szép, fiatal feleségétől. Miklós nem sietett annyira, elkezdte a várát újjáépíteni. Közben meg-meglátogatta a másik várban egyedül maradt asszonyt, aki eleinte be sem engedte, de később egyre szívesebben fogadta.Telt, múlt az idő és a harmadik esztendőben Márévár asszonyának kislánya született. Miklós vitéz úgy megrémült tettétől, hogy azonnal a király táborába lovagolt. Ott aztán derekasan harcolt, és a tizenhét esztendei háborúskodás győzelemmel fejeződött be. A két várúr együtt indult haza. Máré már alig várta, hogy hazaérjen szeretett asszonyához, Miklós viszont egyre szótlanabb lett ahogy közeledtek otthonukhoz. A várak alatti völgyben elváltak egymástól. A vár előtt Máré leghűségesebb cselédje lépett elő az erdőből és elmesélte mi történt amíg ő a háborúban volt. Máré erre haragjában a várkapunak rontott de az zárva volt, és nem tudta betörni. Hetek múlva nagy sereggel visszajött és ágyúval lerombolta a várát és utána a Miklósvárat is. Ezután ismét háborúba ment és ott lelte halálát. Márévár asszonya és gyönyörűszép leánya túlélte az ostromot. A pincébe menekültek, de a sok kő eltorlaszolta a kijáratot. Az asszony a sok kincs között étlen-szomjan halt meg. De előtte még elátkozta a lányát. Az válthatja meg az átok alól, aki megcsókolja a bika, kígyó és varangyos béka képében megjelenő lányt. El is érkezett az idő, hogy a terület új vadásza feloldhatta az átkot. Azonban az undok varangyos békát nem bírta megcsókolni, nem sikerült megváltania a lányt, hogy feleségül vehesse és megkaphassa rengeteg kincsét. Az elátkozott leány évszázadok óta várja, hogy kiszabadítsák, ám kincsei addig ott maradnak mélyen betemetve a föld alatt.
Mecsek lexikon: Máré-vár (Keleti-Mecsek, 354 m): Magyaregregytől délre, a Vár-völgy fö­lötti hegy­­­­­­­csúcson helyre­állí­tott várrom. Először 1316-ban említik az oklevelek, amikor Károly Róbert király Bogár Istvánnak adományozta hadi érdemeiért. Későbbi tulajdonosai: Gunyafi Domonkos és István, Bátmonostori Vesszős és Töttös, majd a Várday család. Várday Ferenc a humanista műveltségű főpap reneszánsz palotává varázsolta a szabálytalan ötszögű erődítményt a 16. század elején Bakics Pál szerb vajda erőszakkal szerezte meg. A törökök elfoglalták és 72 fős őrséget tartottak itt. A 17 század végén, mint romot említik. Még egy utolsó ostromot azonban meg kell érnie 1956-ban: ekkor a Várvölgyből egy orosz tank a romok mögött meghúzódó „Mecseki láthatatlanokra” tüzelt. Tábla emlékeztet az itt meghalt két szabadságharcosra. 1960-ban kezdték meg a vár feltárását és helyreállítását. Benne ré­gé­sze­ti és a környék állatait, növényeit bemutató kiállítás van, amely télen nem látogat­ható
Mecsek lexikon: Magyaregregy (Keleti-Mecsek, 210 m): a Keleti-Mecsek északnyugati szélén fekvő köz­­ség, a zobákpuszta-szászvári országút mellett. A falu elnevezése az egyik vélemény szerint az égerfa régebbi alakjából „gy” képzővel alakult. A másik névfejtés szerint viszont Egregy az államalapítás korának egyik történeti alakja volt. A középkorban a falu részben a pécsi püspökségé, részben nemesi családok birtoka. A török időkben is lakott volt, mindig többségben magyarok lakták. Magyaregregy külterületén 18 középkori elpusztult faluról tudunk. Lakói mezőgazdaságból, favágásból, majd bányászatból éltek. Lakóinak száma 752. Érdemes megnézni az Arnold-házat, amelyben eredeti helyén és állapotában tekinthető meg az 1930-as évekből származó mészárszék és konyha, valamint helytörténeti kiállítás. Búcsújáró hely a Magyaregregyi Szentkút. Köze­lé­­ben van a Máré-vár. A P+ jelzés a falun megy át.










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!