Bejelentés



Mecseki népmondák
Legendák a Délvidékről

MENÜ









TOVÁBBI MONDÁK A MECSEKBŐL


Bodó bástya Földsánc Kővágótöttös határában. A Bodó családnak volt itt pincéje. Állítólag kincsek vannak a halmok alatt. Sokan úgy vélik, hogy régi temetkezési hely, mert kővel kirakott sírokra bukkantak. Két halom még bontatlan, a többit megásták. Döröm-cser Kővágótöttös terméskőből épült templomának romjai ma is láthatók. A helyi lakosság szerint a szigetvári vár kincseit az ostrom előtt itt rejtették el. Félelmetes helynek tartják, mert a szellemek a pincében dörömbölnek. Farkas-kereszt A Hosszúhetény határában álló keresztről a monda azt tartja, hogy egyszer farkasok ellen menekülőknek nyújtott menedéket. Fias-tölgyfa Az 1848-as szabadságharc idején Zengővárkony lakossága ide menekült a betörő rácok elől. Az egyik asszony itt szült gyermeket.í/font> Füstös-lik Barlangszerű bejárata van. Kb. 600 méterre vezet a hegy gyomrába. Mellette rókalyukak is vannak. A gyerekek itt füstölték ki a rókákat. Közelében erdő van fekete agyagfölddel. Husztót elnevezésének mondája A hajdani husztótiak között élt egy legenda, amely a névértelmezést bizonyítja. A legenda szerint itt járt Mátyás király és kocsija elsüllyedt a sárban. A segédkezők közül az egyik embernek azt mondta, hogy húzd, a másiknak, meg azt, hogy tódd. Ezért lett a falu neve Husztót. Ihar-forrás A szájhagyomány azt tartja, ha a zengővárkonyi Ihar-kút bőven adja vizét, akkor szűk esztendő lesz. Kakasvár A Liget templomától délre, a Rózsafa utcában. A török idők alatt a falunak itt erődítménye, földvára volt. Ez a falu legmagasabb pontja. A hagyomány szerint itt kezdenek először kukorékolni a kakasok. Karácsony-tó Petőczpusztától dél-nyugatra a völgy kezdeténél az erdőben van egy kis tó. A néphagyomány azt tartotta, hogy a tó vize télen sem fagy be, és annak a lánynak, aki férjhez akar menni, karácsony éjjelén meg kell fürödnie benne. Kékesd nevének eredete Az első írásos emlék 1290-ből származik, eredeti jelentése kék patakot jelent. Tótkékesd és Kékősdként is említik. A pécsváradi apátság, majd a pécsi püspökség birtoka volt. Első templomát a hagyomány szerint a Mohács felé menő törökök rombolták porig. A település a hódoltság kora után ismét visszatért pécsváradi birtoknak. A faluban végzett régészeti kutatások alkalmával egyrészt római leletekre bukkantak. Találtak avar kori emlékeket, továbbá a középkorból származó tárgyakat is. Kincses diófa A zengővárkonyiak dolgoztak a földjükön. Egyszer egy törököt láttak térképpel a kezében. A két gesztenyefa körül nézelődött, keresgélt valamit. Másnap, mikor ismét kimentek, egy gödröt találtak ott, melyből valami bogrács félét vihetett el a török. Bizonyára kincs volt benne. A gödörbe diófát ültettek, de az hatvan év alatt sem tudott megnőni, csak senyved azóta is.
Salamon-kút A zengővárkonyi forrásról azt tartják, hogy száraz esztendőben kellemes, tiszta, jóízű hideg vízzel bővelkedik, de nedves esztendőben egészen kiapad. Sárkány-gödör Liget település belterületétől délnyugatra van a Sárkány-gödör. A néphagyomány szerint itt sárkány tanyázott. Amikor kirepült innen, nagy vihar támadt, és a víz elöntötte a vidéket. Sós-tó-gödör A Pölöskei-tó déli oldalának közelében lévő gödör. Kis tó van benne, amit bekerítettek. Régebben sót találtak a vízben, ezért 1940-ben szerették volna a helyet feltárni, de a munkálatokat abbahagyták. Tőke-kút (Tőke-forrás) A barátúri határban régebben itt szőlő volt. Régen egy nagy átmérőjű nyárfa állott a helyén. Ez lehetett a Weidebaumm. Ennek levágott törzsét kivájták, és ezzel óvták a forrásmedencét. A fának már nyomai sincsenek, a forrás ma már csak egy gyér vízkifolyású dagonya










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!